Căutare

Románia csatlakozása az Európai Unióhoz új stratégiát követel meg, és egyben új lehetõségeket kínál. Az RMDSZ a kisebbségben kormányzó kabinet tagjaként beleszólással bír az ország ügyeibe, noha a demokraták szeretnék csökkenteni ezt. Kormányátalakításról, csatlakozás utáni stratégiáról, az RMDSZ közeledõ kongresszusáról, a Szövetség lehetõségeirõl és céljairól beszélgetett Markó Béla szövetségi elnökkel Simon Judit.

A kormányátalakítás az erõviszonyok átcsoportosítását is jelentheti. Mi az a minimum, amely még elfogadható az RMDSZ-nek, hogy tagja maradjon a koalíciónak?

Nem hiszem, hogy ebben a pillanatban azon kellene gondolkodnunk, hol és mit kellene engednünk ahhoz, hogy kormányban maradjunk. Egyelõre a hárompárti koalíciónak nincs többsége a törvényhozásban. Ilyenkor nem egymással kellene huzakodnunk, és nem egymás arányát lenyomni a kabinetben, hanem azzal kellene foglalkozni, hogyan érvényesíthessük kezdeményezéseinket a parlamentben. Nincs semmi kényszer, ami azt sugallná, hogy engednünk kellene. Ha csökkentik a tárcák vagy a miniszterek számát, akkor mi is csökkentjük arányosan, de az arányt továbbra is meg akarjuk õrizni.

A PD azonban a miniszterelnök-helyettesi és a megbízott miniszteri tisztségeket akarja megszüntetni, ami elsõsorban az RMDSZ-t érinti. Ön azt nyilatkozta, hogy nem ragaszkodik a kormányfõ-helyettesi tisztséghez, de a megbízott miniszterek helyett valóságos tárcákat szeretne a Szövetség.

Persze, hiszen nem tartom különösen jó megoldásnak a megbízott miniszteri státust, mert az illetõ miniszternek sok kérdésben nincs szabad keze, noha a felelõsségek megosztódnak a tárcáknál. Ennek ellenére adódnak helyzetek, amikor a megbízott miniszter nem dönthet önállóan. Ezért például a területrendezés mindenképpen külön minisztérium kellene legyen. Valamikor teljesen mesterségesen csapták össze a szállításügyet és területrendezést, amit mindenképpen szét kellene választani. Ha ilyen értelemben gondolják a megbízott miniszteri tisztségek megszüntetését, én egyetértek. Ellenben ha egyszerûen a mi jelenlétünket akarják csökkenteni, azzal természetesen nem értek egyet. A PD-nek nincsenek megbízott miniszterei és mások bõrét akarják vásárra vinni, amint ezt már jó néhányszor megtették.

Van esély egyezségre jutni a demokratákkal?

Ismétlem: nincs semmi kényszer. Mi nem jöttünk lázba, s nem ijedtünk meg attól, amiért a demokraták elõálltak ezzel az elképzeléssel. Nem a PD osztja a tárcákat, nem a demokraták szavazzák meg az átalakított kormányt a parlamentben. Nem õk osztogatják a pozíciókat, ezekrõl közösen döntenek a koalíciós pártok.

A kormányátalakítással kapcsolatban annyi biztos, hogy az integrációs tárca fejlesztési minisztériummá válik. Van-e esélye az RMDSZ-nek, hogy legalább egy államtitkári pozíciót szerezzen ennél a tárcánál?

Mi mindenképpen meg szeretnénk szerezni egy államtitkári tisztséget ennél a minisztériumnál. Meglátjuk, hogyan alakul a struktúrája, mert ez egyelõre még nem tisztázódott.

Az ország csatlakozott az Európai Unióhoz. Ilyen körülmények között melyek az RMDSZ kormányzati és törvényhozási prioritásai 2007-re?

A törvényhozásban nem szabad tervezzünk túl sok éles megoldást, mert kisebbségben vagyunk, és amúgy sem kedvezõ a parlament összetétele. Most a kisebbségi törvénnyel kapcsolatban sem tudnám azt jósolni, hogy hamar meglesz. Megpróbálunk reformintézkedéseket elfogadtatni, az RMDSZ vélhetõen a szociális kérdésekre, nyugdíjproblémákra fordít majd gondot. A kezünkben lévõ eszköz, amely továbbra is erõs marad, az a kormányzás: olyan kormányzati intézkedések, melyek egy viszonylag jobb költségvetés mellett továbbra is segítenek minket Erdély infrastruktúrájának fejlesztésében, a magyarok által is lakott régiók, magyar önkormányzatok felemelkedésében.
A tavalyi évnek is ez volt a nagy hozadéka: utak, gáz, víz, iskolák, óvodák épültek, az egyházaknak nyújtottunk támogatást. 2007-ben is ez az eszköz, melyet használni tudunk. Megpróbálunk minél nagyobb befolyást szerezni az európai alapok elosztásában. Ezeket többnyire pályázatokkal lehet megszerezni, de segíthetünk abban, hogy az önkormányzataink, különbözõ intézményeik képesek legyenek jól pályázni. Ez most nagyon fontos. Látom, hogy az RMDSZ-t érõ támadások is részben arra irányulnak, hogy minket eltávolítsanak ezektõl a lehetõségektõl, és csökkentsék a befolyásunkat.
Szintén prioritás a központosítás lebontása. Az elmúlt hónapokban sok szép nyilatkozat hangzott el ezzel kapcsolatban, sõt még a kerettörvény is megszületett. Most már itt lenne az ideje, hogy a minisztériumok kidolgozzanak konkrét intézkedéseket arra, hogy a tárcáknak alárendelt intézmények hogyan kerüljenek át az önkormányzatokhoz.
Arra is oda kell figyelnünk, amit megígértünk: megkezdeni a gazdasági fejlesztési régiók újragondolását.

Tart a csatlakozás utáni stratégia kidolgozása, amely újabb vitákra ad okot a koalícióban, elsõsorban a D.A. szövetségben. Milyen elképzeléseket fogalmaz meg az RMDSZ? Melyek azok a fõ mozzanatok, amelyeket be szeretne vinni az ország stratégiájába?

Fontosak a szép, elvi szándéknyilatkozatok, de nekünk ez kevés. A tervezet, amit kaptunk, szinte teljesen egészében ilyen szép mondatokat tartalmaz. Az RMDSZ számára az a fontos, hogy konkrét célokat fogalmazzunk meg. Nem elég azt mondani, hogy támogatjuk az infrastruktúra fejlesztését, e mellé oda kell tenni, milyen autópályáról, milyen út-, vasúthálózatról van szó, mit akarunk megtenni elõször, mit késõbb. Minden kérdésben konkrét célokat akarunk.

Közelednek az európai parlamenti választások, és a PD ismét elõállt az uninominális szavazás ötletével.

Ez nem az EP-választásokra vonatkozik. Az európai parlamenti választásokat szabályozó törvény országos listát ír elõ, ezt a PD sem kérdõjelezi meg, hiszen õk is megszavazták a parlamentben. A demokraták a majdani törvényhozási választásokra gondolva emlegetik ismét az egyéni körzetes módszert. Mi megmondtuk, nem fedi a valóságot, hogy ez a korszerû módszer. Európában számos országban már elavultnak tekintik. Egy olyan viszonylag nagy országban, mint Románia, az arányos képviseleti rendszer a legjobb, mert így kisebb pártok és viszonylag kisebb, de jelentõs közösségek is jelen lehetnek a törvényhozásban, hallathatják a hangjukat. Az egyéni választási körzetes rendszer aránytalanul nagyszámú mandátumot biztosít a legnagyobb támogatást élvezõ pártnak a törvényhozásban. Ilyen módszerrel elvben az is elképzelhetõ, hogy csak egy párt jut be a parlamentbe. Persze ez csak elmélet, de ha egy pártnak nagy a támogatottsága, akkor feltételezhetõ, hogy minden egyéni körzetben rendelkezik ezzel. Ugyanakkor ezzel a módszerrel a kisebb pártok kimaradhatnak a törvényhozásból.

Néhány személy már benyújtotta iratait, hogy felkerüljön az RMDSZ EP- képviselõi jelöltlistájára. Van köztük meglepõ név is. Kommentálná ezeket?

Nem engedhetem meg magamnak, hogy bárkinek a jelentkezését kommentáljam. Az elfogadott szabályzat szerint, aki RMDSZ-tag, az leteheti a pályázatát, és kell hozzá egy platform, egy területi szervezet támogatása is. Elvben viszont bármelyik RMDSZ-tag pályázhat. Egyébként nincs szó önjelölésrõl. Winkler Gyulát a területi szervezete támogatja, Korodi Attilát az ifjúsági szervezet, és mindenkinek meglesz a támogatottsága. Én egy fiatal csapatot szeretnék. Nem feltétlenül huszonéveseket, hanem olyan embereket, akik még felépíthetnek egy pályát maguknak Brüsszelben, és most indulnak egy bizonyos úton, s nem feltétlenül olyanokat, akik ezzel fejeznék be pályafutásukat.

Ez sokaknak nem jó hír.

Miért?

Mert feltételezem, sokan a pályájuk kiteljesedésének, csúcsának vélik az EP-képviselõséget.

A kiteljesedés, a csúcs mást jelent, mint a befejezés. Én egyszerûen arra gondolok, hogy aki most elmegy két évre, az jó lenne, hogy – ha megfelelõen teljesít –, a következõ öt esztendõben is a EP-ben dolgozna.

Hogyan készül az RMDSZ az EP választási kampányra?

Egyelõre a jelölésekkel, utána rendkívül nehéz feladat lesz az aláírások összegyûjtése. Kétszázezer aláírást kell öszszegyûjteni, hogy az RMDSZ indulhasson a választásokon. Csak összehasonlításként mondom: az MPSZ két éve kínlódik, hogy összegyûjtsön 25 ezer aláírást, és tudomásom szerint még mindig nem sikerült nekik. Az RMDSZ-nek most 200 ezret kell összegyûjtenie, miután 250 ezerre volt szükség 2004-ben az államelnökjelöléshez. A következõ idõszakban kidolgozzuk a kampánymódszereket is.

Az elmúlt év végén kétszer találkozott az EMNT elnökével, Tõkés László püspökkel, s akkor újabb találkozót helyeztek kilátásba. Mikor lesz a következõ megbeszélésük, s mirõl lesz szó?

Nem tudom, még nem terveztük meg a következõ találkozót. Valószínûleg azokat a megbeszéléseket folytatjuk, amelyeket elkezdtünk. Azonban el kell mondanom, hogy az elkövetkezõ idõszak rendkívül zsúfolt lesz az RMDSZ számára. Nem csak az EMNT-vel, hanem más szervezetekkel is kell párbeszédet folytatni.

Decemberben olyan hírek jelentek meg, hogy ebben a hónapban ismét találkoznak.

Nem találkozóról volt szó, hanem arról, hogy addig megpróbáljuk véglegesíteni a minimálprogramot, és az egyeztetõ kerekasztalra vonatkozó elképzeléseket. A kollégák megkapták a megbízatást, dolgoznak rajta, nem tudom, sikerül-e tartani ezt az idõpontot.

Az a hír is járta, hogy Tõkés László azt javasolta, hogy az EP-választásokon közös listán induljon az RMDSZ és az EMNT. Így történt?

A törvény szerint nincs lehetõség közös listára. Az imént említettem, hogy kétszázezer aláírást kell összegyûjtenie az RMDSZ-nek ahhoz, hogy elindulhasson. Aki RMDSZ-tag, az jelöltetheti magát a Szövetség listáján. Ezt sem mi találtuk ki, ez törvényes feltétel.

Az európai parlamenti választásokat megelõzõen tart kongresszust az RMDSZ. Indul az elnöki tisztségért?

Többször elmondtam: indulok.

Most, hogy Románia EU-tagállam, ami azt jelenti, hogy az erdélyi magyarság is tagja az európai közösségnek, milyen prioritásokat jelölne meg az elkövetkezõ idõszakra az RMDSZ-nek?

Megváltozik néhány alapvetõ célkitûzésünk. Egyeseket teljesítettünk, például a belépést az Európai Unióba. Hála istennek vannak olyan célok, melyeket kihagyhatunk a programból, mert teljesültek. De vannak olyanok, amelyeket tovább kell vinnünk. Két fontos pillére lesz a programnak. Egyik a magyarság minél eredményesebb beilleszkedése az Európai Unióba és közeledése a magyarországi magyarsághoz. A másik fontos az autonómia. Az elkövetkezõkben olyan szervezetet kell építenünk, amely Brüsszelben éppen úgy helytáll, mint Csíkszeredában.

Befolyásolják-e a kongresszus menetét, tematikáját az EP-választások és az esetleges elõrehozott választások?

A politikai helyzet általában befolyásolja a kongresszust is, és a soron levõ politikai események is hatnak. Már az, hogy az EP-választások miatt elõrébb kellett hoznunk az idõpontját, azt bizonyítja, hatással vannak az események.

Mire számít a kongresszuson?

Jó döntésekre, ami programunkat és az alapszabályzatunkat illeti.

Elképzelhetõ, hogy a kongresszus lehet az alkalom, amikor az RMDSZ-en kívüli magyar szervezetek – MPSZ, EMNT, SZNT – tagjai vagy akár az egész szervezet visszatérhet, illetve beléphet az RMDSZ-be?

Határozott különbséget kell tenni: van egy csoportosulás, amely politikai pártot akar létrehozni, és ezzel nekem nincs mit kezdenem. Az EMNT és SZNT, noha vannak politikai célkitûzései, alapvetõen civil szervezetek. Velük, akár a többi civil szervezettel folytatunk párbeszédet. És aki az RMDSZ-en belül akar dolgozni, annak van rá lehetõsége.

Mi a helyzet az Erdélyi Magyar Televízióval, hiszen ma is érvényesnek tekinthetõ a Magyar Televízió tavalyi ajánlata, miszerint az M2-n adásidõt kínálnak fel az erdélyi televíziónak?

Az adásidõ-felajánlás nagyon fontos, megfontoljuk. Ám mindennek az az elõfeltétele, hogy legyen erdélyi magyar televízió. Ebben a pillanatban van székháza, de még mindig nincs mibõl finanszírozni a mûködtetését, a szerkesztõség fenntartását.